Éji homályban elvesző szeretet
Kéj lába nyomán új élet készül
Kergeti botor az összeset eleget
Míg alattam az idő asszonyt szül
Formában formára igazítja keze
Kezei között elvesző idegenek
De ma csak enyém a jóleső vihara
Az ég alatt csillagok látják az utamat
Ő felébred s elalszom én helyette
Míg kemencéje cipómat sütögette
Bezzeg de dolgos kinek dolga a lét
Ímhol nyarat köpül nem durvát, enyhét
Erszényem kiürül dolgozik a mának
Pénz magom kikel mikor eltűnünk párban
Leplet ád az éj köntöse s köntösöm fakó
Mit bánnám örömért ha járna a bitó
De arra csak eltűnt alakok kísértik
Az arra szomjazót honnan épül néha
Egy egy fájó emlék miből a feszülő kap
De arra nem megyek hol nem vár szín
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése