2015. február 1., vasárnap

A denevér

Amikor egyedül maradt a szobában, mint mindig, most is rátört az egyedüllét nyugalma. A váltótárs elment, most övé volt a telep biztonsága, amit komolyan is vett, legalábbis fizetéséhez mérten. Nézegette a monitorokon keresztül elé vetülő üres teret, s miután nyugtázta, már mindenki alszik, hátradőlt a székében, és elővett egy keresztrejtvényt. Egy óra telhetett el, már javában sötét volt, amikor látott egy villanást. Nem tudta, mire vélje, ezért a kamerákkal kezdte pásztázni a lakótelepet, amikor megakadt két fekvő alakon, az egyik bokor mellett. Nem tudta, mi tévő legyen, azt gondolta, majd elmennek, de tovább figyelt, és rezzenéstelen tekintete a képernyőre tapadt. Azok ketten csak feküdtek, kicsivel később felültek, és ettek, de semmi. Éjfél körül lehetett, amikor egyre sűrűbben villogtak a fények, és ő már kezdett azon gondolkodni, hogy hívja a rendőröket, de fél óra múlva elmentek, a tér üres lett. Hajnalig rá-rápillantott még a monitorokra, de csak a munkába igyekvők törték meg a kép egyhangúságát, ami számára is a műszak végét jelentette. Nemsokára jött a váltás, és ő elindult haza, a hajnali derengést figyelve. Vajon mit akartak azok ketten? De nem foglalkozott vele tovább, csak az ágyára vágyott, és a nappal nyugalmára, amit számára az alvás jelentett. Másnap ismét nyugodtan indult minden, a kutyasétáltatók már hazamentek, és nem is gondolt az előző éjjeli esetre. Hanem tíz óra körül két táskás alakot látott közeledni, akikben felismerte az előző nap látott párost. Feszülten figyelt, amíg azok a táskájukat nyitogatják, és különböző tárgyakat vesznek ki belőle. Megint éjfélig maradtak. Bosszantotta, hogy nem mehet le, és kérdezheti meg miért vannak ott már másodszor. Múló haragjában kinyitotta az ablakot, és ebben a pillanatban egy denevér vágódott be hozzá, a szobába. Ijedten hátrahőkölt, és ekkor vette észre, hogy odakint százával vadásznak. Kiterelte az állatot a még nyitott ablakon, és hirtelen világossá vált előtte minden. A következő, és a rá következő műszakjaiban várta, majd nyár végére szinte ismerősként köszöntötte a kamerákkal felszerelt párt, akik éjjelente a denevéreket fotózták.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése